Manapság a személyes adatok váltak az egyik legértékesebb árucikké az információk piacán, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy az adat- és egyéb tolvajok ott (is) próbálnak hozzájutni, ahol a legkönnyebben hozzáférhető: például a postaládánkból. Nem is gondolnánk, mi mindent lehet kideríteni rólunk és a családunkról a hivatalos és magánlevelezésből, amit aztán sokféle módon felhasználhatnak ellenünk. Sajnos a legtöbb postaláda – főleg társasházak esetén – nem rendelkezik komolyabb védelemmel, így egy gyakorlott bűnöző számára gyerekjáték a feltörése, és nem valószínű, hogy közben finoman jár el. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha csak a zárat teszik tönkre, de mindannyian láttunk már szétvert, megrongált postaládákat, amelyek aztán teljes cserére szorultak. Ezért fontos, hogy a postaládánk már egy ellenállóbb, modernebb zárral rendelkezzen, ami megnehezíti a bűnözők dolgát.

Sajnos az is előfordul, hogy a betörők nem elégszenek meg a postaláda feltörésével, hanem „egy füst alatt” az otthonunkat is kifosztják, vagy úgy döntenek, hogy később még visszatérnek további zsákmányért. Ilyenkor egy biztonságos zárral felszerelt, ellenálló ajtó kedvét szegheti az illetéktelen behatolónak, de legalábbis annyira megnehezítheti a dolgát, hogy inkább dolga végezetlen távozik. Ha azonban otthonunkat csak egy olcsó, silány zár „védi”, ne csodálkozzunk, ha hazatérve azt látjuk, hogy értékeinknek lába kelt. Még egy minőségi zár esetén is szükség lehet értékeink további védelmére az otthonunkon belül. Profi bűnözőknek valamivel tovább tart a bejutás, de ha már bent vannak, szabadon kutathatnak a holmink között értékes zsákmány után, ezért a megfelelő bútorzár a védelem további vonalát képezheti, főleg, ha nem feltűnő.

A bútorzár – a nevével ellentétben – nem csak a bútorokban található meg, hanem ebbe a kategóriába tartoznak mindazok a zárak, amelyek szekrényeket, fiókokat képesek zárni: ide tartoznak a postaládák/levélszekrények, az iratszekrények, a fegyverszekrények, a központi fiókok, pénzkazetták, toló- és üvegajtós szerkezetek, stb.

Mindannyiunknak vannak fontos, pótolhatatlan iratai, amelyeket biztonságban akarunk tudni, de egy irodában is szükség van a dokumentumok biztonságos elhelyezésére, ahol illetéktelenek nem férhetnek hozzá üzleti titkainkhoz.

Bútorzárra akkor is szükség van, ha valaki azon kevesek közé tartozik, aki lőfegyvert tarthat, mert azt a lőszertől elkülönítve, zárható szekrényben köteles tárolni, hogy még véletlenül se kerüljön illetéktelen személy, főleg egy gyermek kezébe.

Az öltözőszekrények esetében például fontos szempont, hogy nagy igénybevételnek vannak kitéve, ezért ezekben strapabíró zárra van szükség, amely nem ragad be.

Hogy ügyfeleink számára megkönnyítsük a tájékozódást a számtalan különböző bútorzár között, nézzük a leggyakrabban előforduló bútorzár típusokat.

A zárás iránya szerint a bútorzárak lehetnek:

• jobbosak
• balosak
• egyetemesek.

A bútorzár mérete és funkciója szerint az alábbi típusokkal találkozhatunk:

A fiókzárak kisméretű (40×40 mm), egyszerű felépítésű zárak, amelyek négyzet- vagy köralakú zártesttel rendelkeznek. A zárat a fiókelőn, csavarokkal rögzíthetjük. A bútorajtózárak már nagyobb méretűek, és jobbos, ill. balos kivitelűek, ahol a zárnyelv vízszintes irányban mozdul el. Az üvegajtózárakat többnyire az üveg kifúrásával lehet felszerelni, de léteznek rácsavarozható változatok is. Ha nagyméretű ajtóval van dolgunk, akkor a rúdzárak és forgórúdzárak jönnek számításba. A központi zárakkal több szekrényfiókot zárhatunk be egyszerre.

A bútorzár rögzítési módja szerint az alábbi zárakat különböztethetjük meg:

• Rácsavarozó / rászegzős zár: általában vékonyabb ajtókhoz ajánlott, amikor a zárszerkezetet nem lehet a fában elhelyezni.
• Beeresztő zár: vastag fából készült ajtókhoz ajánlható, ahol az ajtólap befogadja a zárszekrényt.
• Bevéső zár: a legvastagabb fába építhető be, ezért a régebbi típusú, masszív bútorokban található ilyen zár. A szerelése precíz és igényes munkát igényel, mert az adott bútorban kell kialakítani egy olyan üreget, amely alkalmas a bútorzár befogadására.

Egy másik felosztás a bútorzárakat a zártípusok szerint különbözteti meg:

• Normál kulcsos bútorzár: főleg a háztartásokban megtalálható szokásos szekrények és fiókok zárására alkalmas, de nem különösebben biztonságos zár. Szerelése egyszerű és gyors, mivel csak a kulcsnyílást kell kifúrni az adott bútorból, és a bútorzárat felcsavarozni a felületre.
• Hengerbetétes bútorzár: az előző típus biztonságosabb változata, mivel több kulcsvariációval is működtethető, ugyanakkor ezt is gyorsan és egyszerűen fel lehet szerelni.
• Normál kulcsos bútorrúdzár: egyszerű szekrények, valamint villanyóraszekrények zárására alkalmas zár. Az elnevezése onnan származik, hogy amikor elforgatjuk a kulcsot, akkor a zárhoz kapcsolt rúdszerkezet mindkét vége egyszerre kitolódva záródik.
• Hengerzárbetétes bútorrúdzár: öltözőszekrényeknél és iratszekrényeknél szokásos zár, amely azonban sokkal biztonságosabb a normál kulcsos változathoz képest.
• Forgórudas bútorzár: magas szekrényajtó esetén ajánlható megoldás, mivel a kampós záróelemek kiküszöbölik a nagyobb méretből adódó illesztési ingadozásokat. Ennek a típusnak is van normál kulcsos és hengerzárbetétes változata.
• Fémbútorzár: a postaládák/levélszekrények és más fémbútorok szokásos zárja, de megbízhatóságának hála az iparban is használják, mint pl. játékautomatákban vagy csőkulcsos fémbútorzárral működő kéményekben. Széles felhasználási területe miatt több méretben és nagy választékban kapható. Öltözőszekrények esetében a zár körüli anyacsavarral rögzíthető, pénzkazettáknál pedig az oldalt található rugólemezzel.
• Vitrinzár: egymásra tolható üveglapokból készült vitrinek, üvegajtós bútorok zárja.
• Redőnyzár: redőnyszerkezetű bútorajtók, ill. tolóajtós bútorok zárja, amely két beakadó horoggal záródik.
• Központi fiókzár: a többfiókos iratszekrények összes fiókja egyszerre zárható a kulcs elforgatásával.